Magyar euró » Az 1918-as bankjegyhiány » A millió koronás bankók

A százmillió koronás bankó

Szombat, 1918. október 12.

Az Osztrák-Magyar Bank százmilliókoronás bankjegyeket nyomatott. A bankóprés háborús munkájának egyik legkülönösebb és valamikor nyilván múzeumba kerülő terméke hét darab százmilliókoronás bankjegy, a melyet az elmult hetekben az Osztrák-Magyar Bank nyomatott. A bank tudvalevőleg 700 millió korona értékü ezerkoronás bankjegyet adott át a német birodalmi banknak a Románia megszállott részeiben kiadott lei-jegyek fedezetére. Azonban a legutóbbi hetekben nálunk mutatkozó nagy bankjegyhiányra való tekintettel ezt a nagy bankjegymennyiséget visszakérte és fedezetül hét darab, egyenként száz millió korona értékü bankjegyet ajánlott fel. A német birodalmi bank ezt a cserét elfogadta, visszaküldte a 700.000 darab ezerkoronás bankjegyet és már meg is kapta a hét darab uj, száz millió koronás bankjegyet. A száz millió koronás bankjegyek forgalomba nem hozhatók, épp ezért nyomdai előállitásukra különös sulyt nem kellett helyezni, mert hisz a hamisitás lehetősége már eleve ki van zárva.

Péntek, 1919. december 19.

Miért nem volt apró bankjegy

Novemberben a bankóprés Németországnak dolgozott Az Osztrák-Magyar Bank, mint a régi Ausztria és a régi Magyarország jegybankja, nagyarányu ujabb állami hitelügyletet bonyolitott le. Az elmult hetekben sulyos panaszok merültek fel a kereskedelem részéről a miatt, hogy a jegybank nem küldött elegendő apró bankjegyet és csupa 10.000 koronás érkezett Budapestre. Ez a nehézség mintegy két hét óta megszünt, december elejétől a bécsi főintézet elegendő mennyiségü apró bankjegyet küld a budapesti piacra, ugy hogy a giró-követeléseken kivül a jegybank ugyszólván mindent ugynevezett kék bankjegyekkel fizet.

Hogy eddig elegendő apró bankjegy nem érkezett a budapesti pénzpiacra, annak az volt az oka, hogy Németország felszólitására Magyarországnak és Ausztriának összesen 772 millió értékü kisebb bankjegyet kellett a német kormánynak kiszolgáltatni. Ugyanis a román megszállás idején a német, magyar és osztrák kormányzat ugynevezett germán leiket bocsátott ki és az emisszió fedezésére Magyarországnak és Ausztriának 772 milliót kellett deponálni. Ennél a müveletnél a jegybank azt a könnyebb megoldást választotta, hogy bankjegyek helyett 100 millióról szóló kötelezvényeket deponált, azzal az igérettel, hogy a kötelezvényeket bármikor beváltja bankjegyekre. Ezen megállapodása alapján a német kormány november elején követelte a 772 millió összegü kötelezvényeknek bankjegyekre való becserélését, ugy hogy a jegybankprés egész november folyamán tulnyomórészt német részre dolgozott és csak november végén tudta az egész 772 milliót szállitani. Azóta a budapesti piac elegendő mennyiségü apró bankjegyet kap. ...



Bár a cikkek nem említik, a maradék 72 millió koronát valószínűleg 1 millió koronásokban, illetve esetlegesen még nem ismert köztes címletekben helyezték letétbe. Olyannyira siettek a nyomtatással, hogy a 100 millió koronás két oldalán eltérő keltezés szerepel. (október 2-án illetve 3-án)




Az 1918-as bankjegyhiány elleni intézkedések
vissza az elejére