Magyar euró » Az ezüstös ötösök

A világháború után bevezetett Forint érmék között 1946 évszámmal ezüst 5 forintos érmét is kibocsátottak. A következő évjáratú 5 forintos azonban jóval kisebb ezüsttartalommal jelent meg. Hogy mi ennek a csökkentésnek az oka, azt máig nem sikerült hitelt érdemlően tisztázni. Nagy valószínűség szerint a kulcsszó nem az infláció vagy az árfolyam, hanem a készletgazdálkodás.

Az ezüstös ötösök

Mai ésszel szinte felfoghatatlan, hogy mekkora szegénység jellemezte az országot a háború után. A visszavonuló német csapatok nem csak az ország kincseit vitték magukkal, hanem a gyárak mozdítható gépeit, a mezőgazdasági munkához elengedhetetlen járműveket, lovakat. Ami megmaradt, annak egy részét a szovjet csapatok foglalták le. A gyári munkások közül sokan fogságba kerültek, vagy éppen az éhínség elől menekültek vidékre. A megtermelt javak jó részét háborús kártérítés címén vitték külföldre. Ilyen körülmények között az ország nem engedhette meg magának, hogy értékes terményt vagy iparcikkeket adjon el külföldre, csak hogy abból ezüstöt vegyen pénzverési célra. A kibocsátást a meglévő nyersanyagkészletből kellett megvalósítani.

Aᶽ  ezüst öt forintosok verésének kizárólag propaganda céljai voltak. Jelképezte a forint megbízhatóságát, értékállóságát. Európának ebben a szegletében csak Magyarország adott ki ezüst forgalmi érméket. A propaganda célok bizonyítéka, hogy mindössze 40.000-es darabszámot határoztak meg. Ezt is az előzetesen tervezett 5.000-ről emelték meg. [1] Forgalmi címletnek ez elképesztően csekély mennyiség. Ebből a szempontból érthető, hogy az ezüsttartalmat úgy határozták meg, hogy az egy kicsit magasabb legyen a Horthy 5 pengősök 16 grammjánál. Az öt forintosé így lett 16,7 gramm, a kibocsátás pedig kb. 670 kg színezüstöt igényelt.

A szükséges nyersanyagot a West-Orient Kft. készleteiből biztosították. Ez volt az az állami tulajdonú cég, aminek a feladata volt az inflációs időszakban jelentős mennyiségű árukészlet felhalmozása, majd a forint kibocsátásakor annak vidéken való szétterítése. Augusztus elsejétől 15 áruszállító teherautóval járták az országot, hogy a legkisebb falvakban is lehessen vásárolni az új pénzért. A cég olyan kiváltságokat kapott, valamint még az alacsonyabb szintű részlegvezetői is olyan mértékű, dollárban elszámolt fizetésekhez jutottak, hogy működését folyamatos botrányok sora kísérte. Textil üzletága vezetőit végül 6 millió forintos károkozással vádolták. A számos ügy egyike volt, hogy a cég érdekében engedélyezték tört aranyból 20 koronás érmék verését (1911 és 1914 évszámmal [2]), ugyanis az itthon vert aranyérmékre nem vonatkozott a beszolgáltatási kötelezettség.

Sulyok Dezső országgyűlési képviselő augusztus 14-ei napirend előtti felszólalásában tér ki a témára, amikor a West-Orient kapcsán azt is felveti, hogy hogyan lehetséges, hogy a köztársaságban Magyar Királyság felirattal Ferenc József arcképével készítsenek érméket. Ha a gazdasági élet stabilitása megkívánja aranypénzek verését, akkor azok 20 forintosok legyenek, és az állam veresse őket. Ne egy magántársaság. [3] Bár a gazdaság nem igényelte arany pénzek forgalomba hozatalát, szavai mégsem maradtak visszhang nélkül. Szeptember elején megjelent a sajtóban az új pénzek kibocsátásának módosított menetrendje:

A kétforintosok a tervnek megfelelően megjelentek a forgalomban. Az arany húszasok persze sosem készültek el. Az ötösök viszont nagy sokára, 1947. január 1-jén kiadásra kerültek. De nem akármilyen körülmények között. A Dunántúli Népszava január negyedikén ezt írja: "Körülbelül 3—400 darab új ezüstérme került már a pécsi forgalomba, amikor a budapesti központ kormányintézkedésre az ötforintosok kiadását további rendelkezésig betiltotta. Mint értesültünk, a Nemzeti Bank pécsi fiókjánál pillanatnyilag még 2000 darab új ötforintos várja a felszabadító rendelkezést." Így a kibocsátás ténylegesen megtörtént, de alig volt valaki, aki láthatta, hogy a készítői által szerényen "a világ egyik legszebb ércpénze"-ként jellemzett ötös valójában hogyan néz ki. Az új érme propagandaértéke így eléggé kétségessé vált.

Három hónappal később Nyárádi Miklós, a frissen kinevezett pénzügyminiszter bejelentette, hogy az aranyvonat után az ezüstvonat is hamarosan elindul Magyarországra, azaz a háború végén nyugatra hurcolt és amerikai őrizet alatt álló 116 tonna ezüstöt hazahozzák. Ebből az ezüstből pedig 10 millió darab 5 forintost fognak verni. Ez a mennyiség kicsit soknak tűnik a forgalomban levő 40 millió egyforintoshoz és 10 millió kétforintoshoz képest. Még úgy is, hogy később ezeket is szaporították néhány millióval. Másrészt az ezüst mennyisége is csak az érmék feléhez volt elegendő. Valószínű, hogy a propaganda stratégiai irányt váltott, és minőségi helyett mennyiségi célt tűzött ki, azaz a "jobb, mint a pengő" jelszó helyett a "mindenki kezébe kerüljön" elvet alkalmazták.




A forint 1946-os bevezetése

Rákosi Mátyás saját kezűleg gyártja az új ötösöket, egyúttal jól megmondja a kapitalistáknak. Rákosi Mátyás saját kezűleg gyártja az új ötösöket, egyúttal jól megmondja a kapitalistáknak. [7]

Április 21-én indult útjára Frankfurtból az ezüstvonat, rajta az előzetes becslésekkel szemben 96 tonna ezüsttel valamint számos műkinccsel. Még az út elején az egyik vagon tengelytörést szenvedett a nyílt pályán, ahol rakodószemélyzet híján a kíséretet biztosító katonák mellett a többi utas, banktisztviselők és újságírók egyaránt segédkeztek a mintegy 20 tonnányi ezüstrúd átrakodásában. [4] A Budapestre érkezett 96 tonna ezüstből 6 grammos színsúllyal készítették az 5 forintos érméket, így gyártásuk 60 tonna ezüstöt igényelt. A fennmaradó 36 tonna ezüstből pedig a következő, centenáriumi évben 10 forintosokat kívántak gyártani Petőfi arcképével. A kibocsátható forgalmi érmék értékhatárát megemelték 84 millió forintról 134 millióra, és egy hónapon belül, május 19-én már forgalomba is került az új pénz. Év végéig kb. 6,5 millió darab 5 forintost adtak ki.

Június 26-án a Pénzügyminisztérium javasolta a 46-os érmék bevonását, mivel nem találta megengedhetőnek, hogy a kétféle ezüsttartalmú de ugyanolyan éremképű azonos címlet egyszerre legyen forgalomban. A Minisztertanács azonban egyelőre elvetette a javaslatot, mert az pletykákra adna módot, és felesleges nyugtalanságot okozna. [5]

A centenáriumi évben aztán az ígéreteknek megfelelően elkezdték a jubileumi érmék tervezését. Végül Petőfi az 5 forintosra került, a 10 forintosra pedig Széchenyi. A 100-100 ezer darab érme kiadását március 15-ére tervezték. Mivel nem készültek el időre a gyártással, ezért a kibocsátást átütemezték május 1-re. A Táncsicsot ábrázoló 20 forintos csak ekkor, utólag került be a kiadási tervekbe jóval kisebb 25 ezres darabszámmal. Bem, Görgey, Dembinszky és Klapka arcképével bronzplaketteket kívántak készíteni, amelyeket olcsó áron hoznának forgalomba. Az emlékpénzek az ország egész területén egyszerre kerültek forgalomba, mert az volt a cél, hogy mindenki hozzájuk juthasson. [6] Az így kiadott ezüstérmékre az előző évben bejelentettnél jóval kevesebb kb. 2 tonna színezüstöt kellett felhasználni.

A nyersanyag-gazdálkodás az ezt követő évtizedekben is fontos szempont volt új érmék tervezésénél. Például a jó forint sor érméinek anyagszükségletét a forgalomban levő ötösök banki készletéből fedezték. (Legfeljebb 260.000 db 5 forintos ezüstérme felhasználható.) De nem csak az ezüst esetében volt ez így. Az 1966-os pénzreform előkészítő anyaga szerint az 5 és 10 forintos érméket import alpakka lapokból, a 2 forintosokat hazai alpakka-hulladékból kell verni.

Aᶽ  évek során persze kikoptak az ezüst ötösök a forgalomból. Mikor 1968-ban hirtelen 4-6-szorosára megugrott az ezüst ára, sokan keresték elő az addig szekrény mélyén pihenő érméket, hogy azokat a hivatalos ezüst felvásárló vállalatoknál beváltsák. Ahol aztán nagy meglepetésükre azt a tájékoztatást kapták, hogy az ezüst öt forintos 5 forintot ér, nem többet. Ugyanis forgalmi érme nem vásárolható meg. Az ezüst ötösök valamint a centenáriumi sor tagjainak forgalomból való bevonására 1977-ben került sor.


MUNKA A NEMZETI JÓLÉT ALAPJA



A forint 1946-os bevezetése
1.) Szűcs László - Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei - 1946. július 26.
2.) Dr. Káplár László - A forint verésének előkészítésével és bevezetésével kapcsolatos adatok 1945-1947-ből - MNT évkönyv, 1981-1982
3.) Az 1945. évi november hó 29-ére összehívott nemzetgyűlés naplója
4.) A Világosság kiküldött tudósítója - 1947. április 24.
5.) Szűcs László - Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei - 1947. június 26.
6.) Fahidy József - Világ - 1948. március 26.
7.) Pesti izé - 1947. április 27.
8.) Arcanum Digitális Tudománytár (ADT)
9.) Republic - 16 Tonna Fekete Szén

vissza az elejére